A depresszió és a kardiometabolikus szindróma kölcsönhatásai és közös gyökerei
Le résumé fourni par la source
Az alábbi narratív áttekintő tanulmány a kardiovaszkuláris betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában vizsgálja a depressziós zavarok jelentőségét, másrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a depressziós páciensek kardiometabolikus szempontból egy kockázati csoportot képeznek. A depressziós betegek halálozása körülbelül kétszer olyan magas, mint a kontrollpopulációé. A többlethalálozás nagy része a kardiovaszkuláris betegségekkel és az öngyilkossággal van kapcsolatban. A kardiometabolikus betegségek kockázati tényezői, a metabolikus szindróma, a csökkent fizikai aktivitás és fittség, a dohányzás szintén gyakoribbak a depressziós betegek esetében. A depresszió és a metabolikus szindróma közötti patomechanizmus többtényezős: neurobiológiai, endokrin, gyulladásos, viselkedéses és fejlődési hatások – különösen a kora gyermekkori traumák élethosszig tartó következményei – játszanak fontos szerepet. A depressziós betegeknél a kardiometabolikus betegség korai markerei közé tartoznak a testösszetétel változásai, különösen az intraabdominalis és az epi-/perikardiális zsírszövet érzékelhető növekedése. A krónikus testi betegségekkel járó depresszió ugyanúgy kezelhető, mint az anélküli depresszió. Mind az antidepresszáns gyógyszerek, mind a pszichoterápiás technikák hatékonyan alkalmazhatók. Az eddigi evidenciák alapján elsősorban a pszichés állapot és az életminőség javulása érhető el, releváns biológiai paramétereket hosszú távon az eddigi módszerekkel kevésbé sikerült befolyásolni.
Ce résumé expose les affirmations des auteurs. BNTIC ne l’interprète pas comme une validation indépendante des résultats.
Le contrôle bibliographique ouvert
DOI retrouvé dans Crossref DOI retrouvé ; titre concordant.
- Titre Crossref
- A depresszió és a kardiometabolikus szindróma kölcsönhatásai és közös gyökerei
- Date Crossref
- 01/01/2026
- Éditeur
- Cardiologia Hungarica
- Type
- journal-article
Ce recoupement confirme des métadonnées liées au DOI. Il ne confirme ni la méthode ni les conclusions de l’étude, et il ne compte pas comme une seconde source scientifique indépendante.